Egyetemi ponthatárok: átlagosan 415 pont kellett

Szerző: MarathonLife, HVG.hu, Eduline, Index.hu

Az ELTE a tavalyinál is több elsőévest várhat ősszel, a BME-n nem csökkent a felvettek száma tavalyhoz képest – írja az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat elemző Eduline.

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. 12 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.

Itt vannak a legnépszerűbb szakok felvételi ponthatárai:

Néhány furcsa toplistás pontszám

Találtunk néhány toplistás pontszámot, de a fentiek alapján ezeket érdemes óvatosan kezelni. A Kaposvári Egyetem pénzügy és számvitel nappali, állami ösztöndíjas alapképzésére például 492 ponttal lehet bekerülni. A szak leírásából látható, hogy a képzés keretszáma (5-40 fő) a tandíjat fizető diákokkal együtt van megadva. Mindebből az következik, hogy csak annak nem kell fizetnie, aki igazán jó eredményt ér el. Hasonló okokból lehet, hogy az azóta az egri Eszterházy Károly Egyetembe tagozódott gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel szakjára a maximális, azaz az 500 pontos ponthatárt állapították meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy ide nem vesznek fel állami ösztöndíjas hallgatót.

A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Egy képzés ponthatárát a helyek száma mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező írta be felvételi lapjára első helyen az adott szakot, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés embert lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál érdemes figyelni a felvettek átlagpontszámát is.

Túlsúlyban az önköltséges helyek

A jelentkezők számához képest kevés állami ösztöndíjas hely mellett nagyobb eséllyel lehet bejutni az önköltséges, tehát tandíj fizetésével elérhető szakokra, ezért várhatóan az önköltséges képzésekkel járó kiadásokra kell felkészülnünk. A Felvi.hu által közölt díjait tanulmányozva arra juthatunk, hogy a képzések féléves díja átlagosan 250-350.000 Ft között mozog, de a slágerszakokon 650.000 – 1.020.000 Ft félévi díjakkal is találkozhatunk.

Megéri ilyen költségek mellett is finanszírozni gyermekünk taníttatását?

Feltétlenül! Független számítások alapján egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló élete során 45-60 millió forinttal keres többet, mint középfokú végzettséggel rendelkező kortársa. Ha ehhez mérjük a diploma megszerzésének 3-5 millió forintos befektetését, ez lehet életünk egyik legjobb befektetése.

Érdeklik a részletek?  Kattintson ide >>