Az elmúlt hónapokban egyre többen váltják át forintjukat ellenállóbb valutára. Leginkább eurót és dollárt vásárolnak. Az utcai üzéreket nem ide értve, a pénzváltó helyek, a bankokon keresztül a biztosításjogi számlán át széles lehetőség van ma már a megoldásra. Azonban valóban megéri átváltani? Megmutatjuk a vezető devizák és a forint alakulását 2010 óta. Mennyibe kerül ez? Megmutatjuk azt is, megközelítőleg milyen költségekkel kell számolni. A forint gyengüléssel nyerhetek is? Illetve választható a Prémium Euró vagy akár az Egyéves illetve a céldátumos Magyar Állampapír vásárlása is.

Hogyan változott a vezető devizák árfolyama? Mi az oka?
Az eszközök értéke, legyen szó részvényről, aranyról, olajról, vagy valutáról minden esetben a kereslet-kínálat határozza meg az árát. Így például, ha kevesebb olajat tudnak előállítani, akkor a csökkenő kínálathoz képest növekvő kereslet párosul. Így az ára emelkedik. Ha egy jegybank sok pénzt nyom, vagy valamilyen oknál fogva (gazdasági igény) nincs igény forint vásárlásra, akkor a forint árfolyama csökken. Így például, ha az MOL vagy az OTP részvényei, amelyek forintban vannak nyilvántartva mindaddig voltak érdekesek a külföldi, de nem spekuláns, hanem hosszútávú befektetők számára, amíg a kínált hozam vagy éves osztalék a részvényeseknek ellensúlyozni tudta a forint gyengülést és így is megérte. Tehát a nemzetközi megítélés azért fontos, mert a vállalatok és az állam is elveszíti hitelezőit, befektetőit, vagy csak nagyon drágán tud forráshoz jutni, ezzel pedig veszít a profitból és a versenykésességéből. Ez növekedő adókhoz, munkanélküliséghez stb. vezet.

*A grafikon csupán megjelenés céljából látható, nem az adott deviza adatsorait rajzolja.

Mennyibe kerül a valuta/deviza váltás?
A valuta az mindig a kézpénzes váltást jelenti, tekintve, hogy a pénzforgalom kevesebb mint 10%-a történik kézpénzben és leginkább nyaraláshoz nem befektetéshez váltanak kézpénzt, sok esetben azt is bankkártyás vásárlással így a banki költséggel foglalkoztunk. A K&H Banknál például egy forintból euróra váltás majd később forintba való kivétel tranzakciós költsége megközelíti az 5,4%-s költséget. Ez egy éves állampapír hozammal vetekszik, ami forintban van és tranzakció díjtól mentes amennyiben közvetlenül a Magyar Államkincstárnál vesszük. Tehát rövidtávon nem éri meg, illetve egy esetleges forint erősödés esetén vesztséget okozhat. Az elmúlt 12 évben a deviza ingadozása éves szinten akár 10% felett is volt, így éven belül gondolkodni komoly kockázatot jelent. Azonban egyértelműen látszik, hogy évek alatt jelentős volt a forint gyengülése.

A forint gyengüléssel hogyan nyernek a vagyonkezelők, így akár én is?
Amikor egy dollárban vagy euróban értékesített eszközt veszünk, például kötvényt, vagy részvényt, akkor annak árát, nem csak az eszköz árfolyam befolyásolja, hiszen az adott devizában van nyilvántartva, például euróban, hanem az EUR-HUF árfolyama is. Ezért van az, hogy a legtöbb befektetési alap az elmúlt évtized trendje alapján kifejezetten azzal számol, hogy a forint közép-hosszú távon gyengülni fog. Tehát az adott eszköz nyereséget hozhat az árfolyammal, osztalékkal, kamattal és a forintgyengüléssel. Ráadásul némiképp biztonságosabb is, hiszen, ha az adott eszköz nem teljesít a számítások alapján, a forintgyengülés még mindig ellensúlyozhatja és így fordítva is. Persze az is előfordulhat, hogy épp erősödik a forint és veszteséges teljesítményt hoz az adott eszköz.
Ebből is látszik, hogy egytelen egy eszköz (részvény, kötvény, állampapír, arany) megvásárlása, ahogy egyetlen egy devizába történő befektetés önmagában milyen kockázatos is lehet. Ezért, egy jó eszközalap, akár 8-10 különböző területen, területenként akár 100-150 eszközbe is befektet, így tudja a kockázatokat csökkenteni. Ugyanis, emennyiben az egyik eszköz nem jól teljesít még mindig ott van több másik jól teljesítő, ami majd azt ellensúlyozza, ha pedig egy terület nem jól teljesít még mindig van olyan másik terület, ami jól teljesít. Ez biztosítja az eszközalapok hosszú távon való jó teljesítményét, amelyet kockázatok alapján sorolnak be a hozam elvárások/kockázat vállalás alapján. Minél magasabb a hozamelvárás, annál nagyobb kockázatot is kell vállalnunk. Miután a tapasztalat azt mutatja, hogy a magas kockázatot jól tudják kezelni a vagyonkezelők, hosszú távon, így az adott eszközalap mellé fel van tüntetve az is, hogy milyen befektetési időszakra szól minimum.

Összefoglalva:
Ha a jövedelmünk például nem euróban vagy dollárban érkezik, hanem ahogy legtöbbünk esetén itt Magyarországon forintban, akkor tudomásul kell vennünk a forint gyengülés trendjét. A jó hír az, hogy nem kell átváltani a pénzt, ezzel extra költségtől mentesülhetünk, hanem olyan aktívan kezelt alapokba, illetve életbiztosításokba fektethetünk, ahol eleve olyan eszközt vásárolhatunk, amelyeket a vezető devizákban értékesítenek. Célszerű olyan vagyonkezelőt választani, aki független, azaz nincs saját alapkezelője, hanem az aktuálisan legjobban teljesítő alapkezelők közül választ, amelybe fekteti majd ügyfeleinek pénzét.

Forrás: Bamosz.hu

2. Cserhalmi András

   Stratégiai és Üzletfejlesztési Igazgató