#Lakásvásárlás, #albérlet, #jövedelemváltozás, #forint és vásárlóerő, #biztonság #nyugdíj
Az elmúlt öt évben a hazai lakosság költekezésre jellemző az ingatlan vásárlási étvágya, eltekintve a pandémia időszakától.
Lakáspiac
Az országos MNB lakásindex árak alapján az elmúlt 5 évben átlagosan 60% körüli ingatlanáremelkedés ment végbe. Az ingatlan piac is változott ezen időszak alatt, a bérleti piacon a legnagyobb változás a turisztikai célú lakások területén látható, amelyek átterelődnek az albérleti piacra, miközben a bérlők alkupozíciója javul, illetve a meglévő szerződéseket újra tárgyalják. A keresleti hatásokban a személyes kapcsolatteremtés kerülése halassza el a vásárlásokat, továbbá a negatív jövedelmi hatás és a munkahelyek bizonytalansága és ezzel párhuzamosan a bankok kockázati toleranciájának szigorodása lassítja a vásárlásokat. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság óvatos, mind az egészségének megőrzése érdekében, mind pedig a recessziós kilátások és hatások miatt, a csökkenő reálbérek és a foglalkoztatottság csökkenése miatt. A lakosság jelentős megtakarítást fektetett be ingatlanba és havi jövedelemének szintén jelentős részét lakáshitel törlesztés teszi ki. A JTM szabálynak és a hitel moratóriumnak köszönhetően a mostani válság valószínű nem okoz majd tömeges árverezést.
Család biztonsága – nem éri meg?!
Mennyire fontos a család biztonság a mostani pandémiás – és a hitelfelvételek rekord időszakában? Az életbiztosítás vagy hitelfedezeti életbiztosítás, balesetbiztosítás nyújthat megoldást az esetleges nem várt esemény költségeire, a kiesett munkabér pótlására. A hitelfelvételek és a pandémia mérsékelten ösztönözte arra a lakosságot, hogy felkészüljenek egy váratlan helyzetre.
2016 első negyedévétől vitathatatlan tendencia a hitelfedezeti életbiztosítások szerződés állományának csökkenése, amely 70 414-ről 50 083 zsugorodott, amely leginkább annak köszönhető, hogy az Ügyfelek inkább a hitelszerződéstől független életbiztosítási szerződést kötik, amelynek szolgáltatása széleskörű és nem csupán a hitel összegig terjed ki. A balesetbiztosítások terén nincs jelentős változás. Az életbiztosítási állomány ezzel szemben egy 13%-s gyarapodást mutat 611 068-ról 690 829 nőtt a szerződéses állománya, amely közel sincs arányában a hazai eladósodással.
Felkészülés a nyugdíjas évekre – az idő kulcskérdés!
Rendkívül jó hír, hogy a 2016 év elejei szerződésed állomány 187 459 – 380 398 gyarapodott. Közel 100%-s növekedést jelent, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a lakosság egyre inkább készülni akar a nyugdíjas időszakra, ismerkedik annak problémakörével és kész tenni érte, azonban továbbra is nagyon sokan halogatják, pedig 40-45 éves kor körül van az a határ, ahol még viszonylag kis ráfordítással fel lehet építeni a szükséges vagyont. 20 év alatt havi 25.000 Ft-ból már akár 11 milliót meghaladó tőkét lehet megtakarítani, kihasználva az adókedvezményt is, szemben ha ezt 55 évesen indítjuk el, akkor 10 év áll rendelkezésre, amely ugyanazon havi 25.000 forintos megtakarítás mindössze 4 millió tőkére lesz elegendő.
Jövedelem és a devizák
Jó hír, hogy a bruttó átlagos bérek alakulása pedig a 2016 februári közel 250 ezer forintról közel 440 ezer forintra emelkedett, mintegy 56%-os emelkedést jelent. Ugyanakkor a hazai fizetőeszköz gyorsulva gyengül a legnépszerűbb fizető eszközökhöz képest, mint az euró vagy a US dollár. A EUR-HUF árfolyam 313 forintról 369 forintra, így 17,8%-kal gyengült, míg a dollárral szemben 1 USD 275-ról ma 308 forintot kérnek, ez 12%-os gyengülés.
A forint gyengülése – egyik hatása!
Mit jelent 12% gyengülése a forintnak a US dollárral szemben? Nem tűnik soknak 5év alatt. Pedig tetemes ez a kis szám. Több számos előny mellett, ezért a kis 12%-ért is kedvelik a hazai munkaerőt a „multik”. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállalónak pont egy hónappal többet kell dolgoznia ahhoz, hogy egy amerikai munkavállalóval tartani tudja a lépést, vagyis 5 év alatt évenként ennyivel lett olcsóbb a hazai munkaerő, ez nézőpont kérdése. Ebből következik az is, hogy jóval borúsabb a helyzet az euró kapcsán. Az elmúlt 5 évben a 2,5% körüli éves infláció, illetve a forint gyengülése azt mutatja, hogy egyre többet kell dolgoznunk, mert többet kell fizetnünk, otthonunkra és a fogyasztási cikkekre, a napi megélhetésre.
Konklúzió:
Az ingatlanberuházások kifejezetten jót tesznek a hazai gazdaságnak és a pandémia alatt is húzó ágazat miközben más ágazatok akár 70-80% körüli bevétel kiesést, súlyos veszteségeket realizálnak.
40 felett (X generáció) kell észnél lenni, körültekintés és előrelátás: Az ingatlan vásárlási lázban nem csak a fiatalok érintettek, hanem a középkorosztály is, akik a CSOK+Áfa támogatással nagyobb, szebb ingatlant vásárolnak. A fenti számok jól tükrözik, hogy többségüknek nincs életbiztosításuk. A biztosítás éves 50-100 ezer forintos díja ha problémát okoz a milliós éves hiteltörlesztés mellett, akkor elmondhatjuk, hogy ki van feszítve a családi költségvetés. A másik, hogy a negyvenes korosztálynak az életének ezen szakaszán, a gyermekek felnevelése egyre több kiadást jelent, ha csak abból indulunk ki, hogy egy különóra 8-10 ezer forint körül alakul 2 gyermek esetén ez havi szinten meghaladhatja a 100 ezres költséget. Ne feledjük, most kellene elkezdeni a nyugdíj megtakarítást is, mert most még az idő nekünk dolgozik, a kamatos kamat elve pénzt termel, kevesebb összegből szép tőke rakható össze.
Bónusz: egy jól megválasztott pénzügyi tanácsadó céggel ha fiatal korban elkezdi az együttműködést, akkor ezekre a kihívásokra fel tud készülni és nem csupán sok pénzt takaríthat meg, hanem sok idegességtől óvja meg magát!
Írta: Cserhalmi András, Stratégiai Igazgató, alapító
Forrás: MNB, KSH
Legutóbbi hozzászólások