Először is, jogos lehet a kérdés, megélhetjük? Határozottan igen!
Magyarország átlagéletkora 2021-ben 75 év volt. Az átlagéletkor azonban folyamatosan növekszik az idő múlásával.
Tehát nem szükséges különösebb optimizmus ahhoz, hogy elismerjük, valószínű, ha ma 75 év az átlagos életkor, akkor azok, akik 10 év vagy 20, 30 év múlva érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, azok már akár a 80 körüli átlagéletkorral is tervezhetnek. Észrevehetően morbid ötlet lehet az elmúlást tervezni, azonban míg ez a „ötletelés” az idős embereknek aktuális téma, úgy a közép- vagy fiatal korúaknak talán fel sem merül még, mint tervezés.
Tervezzük az időskort vagy ne tervezzük?
A jelen témában nem is az elmúlást kívánjuk tervezni, leginkább mert nem lehet és mert nem tudni mikor és hogy következik be, ami így is van jól. Azonban az időskori önmagunkat felkészíthetjük ma, holnap azokra a valószínűsíthető helyzetekre, amelyek ránk várnak.
A 2021-es adatok szerint Magyarországon az idős emberek (65 éves vagy annál idősebb) nemek aránya az alábbiak szerint alakul:
- Nők: 58,1%
- Férfiak: 41,9%
Ez azt jelenti, hogy a 65 éves vagy annál idősebb korosztályban a nők aránya nagyobb, mint a férfiaké. Ennek oka lehet többek között az, hogy az egészségügyi ellátás és a társadalmi körülmények is kedveznek a nőknek hosszabb életűek lenni.
Ezt az is jelenti, hogy a férfiak a betegesebbek az időskorban. Így tehát elmondhatjuk, hogy nekik jobban fel kell készülniük. Az erősebbik nem esetén, nem csupán önmaguk életminőségének megőrzésének és fenntartásának költsége növekszik, hanem az otthon karbantartásának képessége is csökkenhet, így az azzal járó költségek növekednek, hiszen lesznek munkálatok, amelyekhez már segítséget szükséges majd kérni, amit eddig a férfi javított meg.
Az időskor szépsége nem csak genetikai kérdés!
Amennyiben olyan szerencsések vagyunk, hogy szép hosszú életet szánt nekünk a sors, különösen, ha férfi az illető, nem mindegy, hogyan telik a szép időskor.
A Magyarországon 2021-ben rendelkezésre álló adatok alapján az idős emberek nemek aránya, akik 80 évnél idősebbek, a következő:
- Férfiak: 37,6%
- Nők: 62,4%
Ebben az esetben az a tényszerű megállapítás, hogy a kiszolgáltatottság nő a személynek, mind az aktívan dolgozó családi segítség irányában, mind pedig a szükséges anyagi forrás előteremtésében. Íme pár példa:
- Egészségügyi költségek: Az idős korban az egészségügyi problémák valószínűsége növekszik, és ennek megfelelően a gyógyszerek, orvosi vizsgálatok, terápiák és orvosi eszközök költségei is növekedhetnek.
- Személyes gondozás költségei: Az idősek általában több segítségre szorulnak a mindennapi tevékenységeik ellátásához, mint például az evés, az öltözködés és a fürdés. Ha nem élnek együtt családjukkal, vagy nem tudják a családjuk gondoskodását igénybe venni, akkor fizetniük kell a személyes gondozás költségeit.
- Otthoni javítási költségek: Az idősek otthonainak karbantartása és javítása a korral járó kopás és a biztonsági szempontok miatt is jelentős költségeket jelenthet.
Tehát minél idősebbek leszünk annál inkább nem csupán a magunk helyzetére leszünk kihatással, hanem utódjaink mindennapjára is.
Erre jogszabály is létrejött, ennek elkerülése lehetséges.
Magyarországon a szülők eltartásáról szóló törvény 1997-ben lépett hatályba. A törvény értelmében a szülőket gyermekeiknek, illetve ha nincs gyermeke, akkor az államnak kell eltartani, ha ők nem képesek magukról gondoskodni.
A szülők eltartására kötelezett gyermekek körébe tartoznak a biológiai és örökbefogadott gyermekek, valamint azok a gyermekek, akiket a szülők neveltek, de nem biológiai vagy örökbefogadott gyermekek.
Az eltartási kötelezettség a szülők és a gyermekek között kölcsönös. A szülőknek joguk van a gyermekeik támogatására, ha azok már felnőttek és önálló életet élnek, míg a gyermekeknek kötelességük a szüleik eltartása, ha azok nem képesek magukról gondoskodni.
Amennyiben a szülő nem képes magáról gondoskodni, és nincs elég anyagi forrása az eltartására, az állam köteles támogatni őket. A szülőknek azonban kötelességük minden lehetséges eszközzel élve biztosítani az eltartásukat, mielőtt az állami támogatásra szorulnának. A szülők eltartásának kérdése általában a családjogban kerül szabályozásra.
A tervezés, tehát nélkülözhetetlen, különben a jogszabály érvényesítése olyan helyzet elé állíthatja a családot, leginkább az idős személyt, amelyet fiatal vagy középkorúan el sem mert volna képzelni.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Demográfiai évkönyv 2021
Legutóbbi hozzászólások