Mire számíthatunk az államtól a nyugdíjhelyzet megoldására

Nem fog tetszeni, de az állam is megoldhatja a nyugdíjunkat 2045-re!

Több millió ember nyugdíjáról dönteni nem csupán gazdasági döntés, hanem politikai is.

Mit tud egyáltalán az állam tenni?

Miközben évről-évre több a nyugdíjas, a járulékot fizetők száma folyamatosan esik, amely elsősorban a demográfiai számokkal magyarázhatók, gondolunk itt a csökkenő – stagnáló újszülöttek számára és az aktív dolgozók – nyugdíjasok arányára. Meg kell említeni azt is, hogy a helyzetet tovább rontja az aktív munkavállalókat csábító külföldi munkalehetőségek. A 21. században a nyelveket jól beszélő pályakezdőket a repülők néhány óra alatt bármely országba elrepíthetik, akik kint vállalnak munkát és kint telepednek le átmenetileg, vagy véglegesen. Az ország nyugati részén élők naponta ingáznak az EU tagállamokba 3-5-szörös jövedelemért. Valószínűtlen, hogy rövid és középtávon ezen a területen javulás várható.

KSH eltartottsági ráta becslése alapján, a 2045-ben nyugdíjba vonulók az állami nyugdíjtól a bérük 50%-ára számíthatnak. A számok azt jelzik, hogy szükséges beavatkozni, másrészről a szavazók megtartása is fontos a pártoknak, tehát népszerűnek is kell maradni.

Az állami beavatkozási lehetőségei:

• Nyugdíjkorhatár emelése: Ez nem kerülne pénzbe senkinek! Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan hallani, hogy az eltartottsági rátának jót tenne, ha felemelnék a nyugdíj korhatárt (67-70-73 év), amelynek fő oka, hogy az átlagéletkor folyamatosan növekszik, ez nyilvánvaló a fejlődő és a fejlett országoknak okoz kihívást, hiszen a nyugdíj járulékot jelentősen tovább kell nyújtani, miközben csökken a járulék befizetők száma. Példának, míg aki 2001-ben egy férfi esetén a KSH alapján a várható átlagos élettartam 69 év volt ez 2019-ben már 80. Ez 11 év különbség, 2 évtized alatt. Mégis a társadalom nem szívesen tesz kompromisszumot, volt elnök, aki ebbe bukott bele, nem is olyan rég Európában.

• Járulékok emelése: Ez egy nagyon egyszerű megoldás is lehetne, de nem valószínű. Jelenleg is már nagy a járulék és adófizetési kötelezettség, nem tudná elviselni sem a munkavállaló, sem a munkaadó a további terheket. Ahhoz, hogy ez valóban megoldás lehessen jelentős járulékemelésre lenne szükség. Míg ma 1 nyugdíjast 3 aktív dolgozó tart el, ez 2045-re 2 nyugdíjas 2 munkavállaló arányra becsüli a KSH. 

• A nyugdíj csökkentése és további támogatás az öngondoskodás ösztönzésére: az újdonsült nyugdíjasok a belépéskor folyamatosan egyre kevesebb nyugdíjjárulékot kapnának a bérünkhöz képest. Ezt megelőzve, egyre nagyobb támogatást nyújtva azoknak, akik maguk tesznek félre nyugdíjas idejükre. Jelenleg 3 megtakarítási formához, 20% személyi jövedelemadó kedvezményt biztosít az állami, aminek lehetőségével már most is többszázezren élnek. Miután az első két megoldás a legkevésbé lenne közkedvelt a társadalom részéről, ezért a legvalószínűbb, hogy ez utóbbi fog bekövetkezni, amely idővel kombinálva lehet a nyugdíjkorhatár emeléssel. 

Mit tehetünk mi?

Fő szabály, nem halogatni! A 30-s és 40-s éveiben járóknak jelentős kiadásaik vannak az otthonteremtés és a családalapítás, gyermeknevelés területén. Mindezek ellenére, ezek az évek a nyugdíjra való felkészülésben vitálisak. A kamatos kamat elvén a havi kis elhelyezésekből tetemes tőke jön össze évtizedek alatt. Ha ezt elmulasztják, akkor kevesebb idő alatt kell ugyanazt a megtakarítást félretenni, ahol a hozamok kevésbé lesznek a segítségünkre a rövid idő miatt.

Egy havi 150.000 forintos nyugdíj kiegészítéshez közel 20.000.000 forintos tőkét kell felhalmoznunk, azonban 35 évesen jóval kevesebb összeget kell félre tennünk, mint 45 vagy 55 évesen.

A halogatás ára:

*A feltüntetett számok nem minősülnek ajánlatnak, csupán szemléltetés szerepet töltenek be, matematikai számítás alapján készültek.

A táblázatban jól látszik, hogy az időben való megtakarítás esetén a kamatok dolgoznak helyettünk, azonban, ha erre kevés időt szánunk, akkor azt a kamatok helyett nekünk kell előteremtenünk. A számok jól szemléltetik, hogy a 35 éves és az 55 éves megtakarító között közel 8 millió forint többlet ráfordítás keletkezik a halogatás miatt, hogy ugyanazt a 20 milliós vagyont megtakarítsák.

Mióta gondol arra, hogy el kéne kezdeni megtakarítani?

Egy jól megválasztott pénzügyi tanácsadó céggel, ha fiatal korban elkezdi az együttműködést, akkor ezekre a kihívásokra fel tud készülni és nem csupán sok pénzt takaríthat meg, hanem sok idegességtől óvja meg magát!