Azaz a kerékpározók kihívásai városi közlekedésben és túrázáskor, sportolói szívvel, de körültekintően.
Jó magam is egy olyan városban élek, Győrben, ahol nagy figyelmet fordítanak azokra, akik a közlekedésre a kerékpárt választják. Szerencsések is vagyunk, győriek, mert gyakorlatilag az egész várost áthálózó kerékpárúttal rendelkezünk. Ráadásul, Győrben az autósok maguk is zömében kerékpároznak, így nincs közlekedés-„kulturális” szakadék. Azonban nálunk is megtörténik az, ami bárhol másutt az országban, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyet tudni érdemes.
Ahol nincs kerékpárút és tilos az úton kerékpárnak közlekednie, mehetek a járdán?
A járdán tilos kerékpározni! Lakott területen csak ott szabad járdán kerékpárral közlekedni, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan és akkor is csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel, illetve ha a 12 éven aluli gyermek teszi ezt, azt kísérni is lehet, de akkor sem elfelejtve, a járdán mi vendégek vagyunk, 5-10km/óra között kell közlekedni. A csengőt pedig inkább mellőzzük!
A gyalogosok akadályoznak a kerékpáron történő haladásban, mehetek az úton?
A kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat kötelező használni, kivéve két esetet, egyébként sajnos nincs mit tenni:
- ha az ezzel párhuzamos úttesten kerékpáros nyom is található.
- ha a gyalog- és kerékpárúton (kerékpárútra nem vonatkozik) a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek
A gyalogosok gyakran a kerékpárúton mennek, ez helyes?
Nem az, ha van járda! A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs – vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
Végül gyalogosként is felmerül bennem a kérdés, amikor a belvárosban elszáguldanak mellettünk, hogy mennyivel is szabad menni?
Kerékpárral lakott területen belül legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad közlekedni. Lakott területen kívül sisakban 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, de csak ha utast nem szállítunk, sisak nélkül pedig 40 km/h. (40 km/h felett tehát kötelező a sisak!) Kerékpárúton 30 km/h, gyalog- és kerékpárúton 20km/h a megengedett maximális sebesség.
A gyalog és kerékpárút útvesztőjében:
a KRESZ két különböző helyen eldugott, látszólag egymásnak ellentmondó szabályai rögzítik: 21. § (13): A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti; illetve 54. § (10): A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti. (Tegye fel a kezét, aki itt megállt és visszaolvasta az előző két mondatot…) Van azonban egy harmadik félmondat is (13. § (1) i), mely így szól: ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet. Egyszerűsítve: osztatlan gyalog- és kerékpárút esetén (azaz, ahol nincs folyamatos vonallal elválasztott terület pl. budai felső rakpart egy szakasza) kölcsönösen kell egymásra figyelni és egymást nem akadályozni; míg osztott gyalog- és kerékpárút esetén (pl. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út, Széchenyi rakpart stb.) annak kerékpárosok számára kijelölt részén a gyalogos elvileg nem tartózkodhat.
Kirándulás és/vagy országúti kerékpározás
Mi különbözteti meg az úgynevezett túrakerékpározókat az országúti kerékpározóktól? A különbség a kerékpár esetén az, hogy bár mindkettő szabadidős tevékenység, de az egyik sport, sportolási tevékenység, a másik pedig kirándulás. Tehát az eszköz, ahogy a nevében is benne van, „országúti” kerékpár, nem városi, vagy túra célt szolgál. Az országúti kerékpáron haladók arra alkalmas burkolaton 35-40km/óra körül is haladhatnak átlagosan. A probléma a burkolat, ahol ezt űzni lehet. A legtöbb város biztosít és folyamatosan fejleszti a szabadidős tevékenységet szolgáló helyeket. Azonban sok esetben olyan helyek ezek, ahol futók , görkorisok, gyalogosok is egy nyomvonalon vannak. Életveszélyesnek tartom, nálunk pl. az egyetemtől a Duna töltésen történő sebes kerékpározást. A kerékpárok nagy sebességgel száguldanak el és követelik maguknak a figyelmet, ha fékezniük kell pedig fel vannak háborodva. Mint ez fent is olvasható, helytelenül.
Nyilván érthető, a KRESZ nem különbözteti meg a sportos/sport autókat a normál autóktól, ahogy ezt a kerekezőknél sem fogja. Így nyilvánvaló a szabályok egységesek. Azonban sajnos a kijelölt kerékpárutak a legtöbb esetben nem alkalmasak az országúti kerékpározásra, tehát a sport tevékenységre. A túrakerékpárok, az úgynevezett „cross”-ok és „terkking”-ek is egyre inkább veszik át az országúti gépek tulajdonságait a hatékony haladás érdekében.
Számomra a tanulság az, mint az országúti és általában a kerékpározók egyik szerelmesének, ha a szabadban akarunk sportolni és nem akarunk szabályt szegni, sem rendszeresen szervízbe járni, akkor el kell szállítani a kerékpárt oda, ahol erre alkalmas burkolat van, ahol nem kell kompromisszumokat kötni, néhány hazai útvonal mellett szinte korlátlan lehetőségeket találunk, pl. Ausztriában és Horvátországban. Itthon is vannak jó szakaszok, de ezek általában csupán 10-20km hosszúak, tehát elég monoton tájat kell bevállalni egy nagyobb táv megtételéhez, amely ellent mond mindannak, amit a kerékpározók szeretnek, a természetszeretetnek és az új dolgok megismerésének. Itthon ennek a megoldása költséges, mint amikor a versenyautót szállítják az arra alkalmas és épített autópályára. Amit javasolni tudok, hogy az országúti kerékpár egyfajta második, harmadik eszköz legyen a többi kerékpár mellett.
Fontos tudni, hogy már köthető kerékpáros felelősség-, baleset- és lopásbiztosítás is, azonban a biztosítók itt is, akár a jól ismert gépjármű biztosítások esetén is csak akkor térítenek, ha a vezető nem követett el szabálytalanságot.
Vigyázzanak magukra!
Szerző: Cserhalmi András
Felhasznált források: flowcycle, kerékpáros klub
Legutóbbi hozzászólások